Túl vagyunk az első (mindenkinek) nehéz pár hónapon. A lánykáim sikeresen beilleszkedtek, megismerkedtek az új intézményekkel, szokásokkal, szereztek barátokat. Mára teljesen probléma mentesek a reggelek, mindketten szívesen maradnak ott, nap közben önfeledten tevékenykednek és ebéd környékén megyek is értük.
Kezdjük talán Alízzal. Nyár elején véget ért az óvoda számára így egy új helyet kellett keresnünk ahol kezdheti a nulladik osztályt, az előkészítőt. Tehát iskolás lett, uniformissal, betúk, számok gyakorlásával. Továbbra is korainak tartom... több játék és kevesebb iskola való egy ilyen pici gyereknek de itt ez van. (Bár ha minden jól alakul akkor jövőre szeretnénk egy nagy iskolába átvinni a lányokat ahol még a következő év is óvodának számít és csak utána kezdődik az iskola.)
Így indulnak reggel suliba ill. oviba a kis törpék. Zsákjukban váltás ruha (ha esetleg kellene mert amúgy itt nincs csere, kinti és benti váltó) ha tornaóra van Alíznak akkor a cipőt és szoknyát viszi a táskában. A kis uzsonnás hűtőtáskában a délelőtti elemózsia. Kicsi szendvics, zöldség, gyümölcs, joghurt... inni való.
Kezdjük talán Alízzal. Nyár elején véget ért az óvoda számára így egy új helyet kellett keresnünk ahol kezdheti a nulladik osztályt, az előkészítőt. Tehát iskolás lett, uniformissal, betúk, számok gyakorlásával. Továbbra is korainak tartom... több játék és kevesebb iskola való egy ilyen pici gyereknek de itt ez van. (Bár ha minden jól alakul akkor jövőre szeretnénk egy nagy iskolába átvinni a lányokat ahol még a következő év is óvodának számít és csak utána kezdődik az iskola.)
Így indulnak reggel suliba ill. oviba a kis törpék. Zsákjukban váltás ruha (ha esetleg kellene mert amúgy itt nincs csere, kinti és benti váltó) ha tornaóra van Alíznak akkor a cipőt és szoknyát viszi a táskában. A kis uzsonnás hűtőtáskában a délelőtti elemózsia. Kicsi szendvics, zöldség, gyümölcs, joghurt... inni való.
Alíz a teknős csoportba jár, itt töltik a napjukat.
Balettra járnak az új barátnővel, Sopuval
Sopu azóta járt amúgy már nálunk is az őszi szünetben.
Míra ovis tapasztalatai. Először is azt gondoltam, hogy vele könnyen megy majd az elválás, ő nem olyan érzékeny mint Alíz talán. Ez részben igaz is de azért nem volt könnyű. Volt természetesen sírás, anyába kapaszkodás. Így aztán megbeszéltem az óvoda vezetőjével, hogy nem leszek láb alatt, adjon nekünk időt, pár hetet amíg kicsit és egyre kevesebbet maradok vele reggelenként. Szerencsére ez működött és 2 hét alatt megszokta a helyet, sírás nélkül, játszás közben tudtam ott hagyni.
Míra ovija egyébként Alíz tavalyi, régi óvodája.
Azóta pedig mindkét gyermek beszél rengeteget angolul... hihetetlenek. És nem győzöm leírni és mondani, hogy nagyon büszke vagyok rájuk, hogy ilyen ügyesen megállják a helyüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése