Mikulás 2012

Ez a Mikulás annyira jó fej… :) Fogta magát repült (és izzadt) hosszú órákon át de eljött hozzánk is. Alíz írt neki levelet, kitalált nap mint nap újabb ajándék ötleteket (így aztán már a Jézuskának sincs túl nehéz dolga, tekintve, hogy tele a szekrény a puttonyból kimaradt dolgokkal) baromi jó kislány volt … jó lett volna de ez ebben a formában azért nem igaz.

 

Szó mi szó… ideért a Mikulás. Előző este szépen kirakta a kis piros cipőjét (én bevallom bevettem az ablakból éjszakára, egyrészt mert megolvad benne a csokoládé, másrészt megtalálják a hangyák és nem akartam, hogy beleköltözzön a gekkónk :)). Reggel Alíz ébredt leghamarabb, győztem fent marasztalni amíg hihetetlen fontos indokkal nekem le kellett szaladnom elrendezni a cipőket és a belevalókat.

 

 

Jöttek is a lányok… Hát Míra annyira aranyos volt. Meglátta a nyulat és elkezdett már a lépcsőtől szaladni és közben hajtogatta, hogy vava vava vava (minden állat vava, legyen az kutya vagy macska vagy nyúl éppen).

 

Felkapta a nyulat és ölelte, imádta. :) Alíz megtalálta a babákat, kapott egy régóta vágyott napszemüveget (hogy ez a Mikulás mi mindenre nem emlékszik) és még egy kis rózsaszín látcsövet is (ami szintén vágyott dolog főleg mióta Mórnak van itt a szomszédban)

 

 

Íme a lányaim, imádom őket. Nyúllal napszemüvegben, anya hálóingében… kora reggel ahogy kell. :)

 

 

Délután együtt ünnepeltünk még kicsit a többi magyar gyerekkel.

Köszönjük neked Mikulás, hogy még ide is eljöttél, hogy meglepd a lányokat! :)