Óvodás tapasztalatok

Alíz kb. 7-8 hete jár nursery-be vagyis óvodába. Kedves kis brit rendszerű intézmény angol pedagógusokkal. Szereti nagyon, soha nem hallottuk tőle, hogy nem akar menni, nem volt egyetlen egyszer sem reggeli sírás vagy nap közbeni. (na jó max. a legelső reggelen amikor ott maradt egy kevéske) Hogy ilyen jól vette az akadályt és be tudott illeszkedni egy idegen nyelvű közösségbe abban nagyon nagy szerepet játszott a nyári otthoni óvodája ahol megtörtént már a tulajdonképpeni “beszoktatás” anno.

 

Kezében a csinos  kis uzsonnás táskája ami belül hő zárós. Itt nem lehet befizetni étkezést, van tízórai idő de azt eszik amit visznek. Nagyon furcsa először… de aztán szokható. Minden nap visz két szendvicset, valamilyen joghurtot és egy kis gyümölcsöt.

 

Benti képek, kedves, hangulatos, szereti Alíz.

 

Ahol a remekművek születnek. Itt alkotnak nap mint nap.

 

Ebédlő, ahol leginkább csak tízóraiznak hiszen az ebéd már itthon van.

 

Itt várakoznak a földszinten délben. Mesét néznek, játszanak kicsit még, vannak itt könyvek is és közben érkeznek sorban a szülők a csemetékért.

 

A kicsik (bölcsisek) birodalma. Jövő ősztől ha minden igaz ide fog járni Míra. :)

 

Az udvar ami természetesen merőben más mint egy magyar óvoda udvara. Először is nincs igazi fű… :) aztán fedett egy vékony hálóval az egész a napsütés ellen. Viszont vannak jó minőségű játékok, kisházak, méregdrága mászókák, trambulin stb… Haza indulás előtt szinte minden nap játszanak még legalább fél órát Mírával.